Velem

A község környéke már az újkőkorban is lakott volt. Az emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy. Itt egy i. e. 13-11. század idején kialakult erődített telep maradványait tárták fel, amely a hegyek alján futó kereskedelmi utat felügyelte.

A közelben talált érceknek köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémműves telep alakult ki az erődítmény aljában létesült településen. A kemencéket és műhelyeket 1896-ban Miske Kálmán kezdte feltárni. Az 1929-ig tartó ásatások egyik leglátványosabb eredménye egy arany diadém volt, amelynek kora i. e. 11-9. századira tehető. A római korból domborműves kőemlék, érmék, ruhatűző tűk (fibulák) és agyagedények kerültek elő, a népvándorláskorból avar temető nyomaira bukkantak a hegy oldalában. Az Árpádkorban is erődített helyként szolgált, de egyes vélemények szerint vára Karoling eredetű volt.

	Hősök Kapuja		Stirling Villa

Első magyar említése a 13. századból való, már Szent Vid néven. A vár, a 13. században, a hozzátartozó falvakkal együtt a Németújváriak birtoka lett. A község neve először 1279-ben, a rohonci vár részeként, Welem alakban maradt fenn. Rohonc birtokosai uralták. A két világháború közötti időszakban fedezték fel természeti értékeit, idegenforgalma fellendült, sokan, még Budapestről is vásároltak itt hétvégi telket. 1944-45-ben a világháború utolsó hónapjaiban a menekülő Szálasi kormány rendezkedett be a községben, itt helyezték el a miniszterelnökséget, itt őrizték a koronát 1944. december 29. és 1945. március 19. között és 1944. december 24-én a településen tartották utolsó országgyűlésüket. A Stirling-villa és környéke ma népművészeti alkotótelep.

A Szent Vid templom tornyában 13. századi kerített lőréses alapokkal rendelkező, egyhajós, barokk épületet már a 17. század végén jelzik a források. 1713-ban egy Hilerián nevű szerzetes épített itt remetelakot és kápolnát. A 18. századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél alakították ki, ekkor Szt. Vid szobra a Fájdalmas Szűzanya mellékoltár fölé került. A névadó Szent Vid-szobor mellett látható még Szent Rókus és Szent Vendel szobra is. A mellékoltárt pedig Pietá-szobor és Szent Vitus faszobra díszíti. Legrégebbi képe 1700-ból való, a lékai hívek adománya, s Mária mennybemenetelét ábrázolja. Copf stílusú szószéke a 18. század végén készült.

Vízimalom (Rákóczi u. 1.): a kétkerekes malmot 1568-as összeírás említette először, ma az utolsó molnár família, a Schulterek nevét őrzi. 1870 és 1900 között nem működött. 1913-ban lebontották, de a következő évben kőből újjáépítették. 1951-ben államosították, de csak néhány évig működött. Bezárása után először teljesen fel akarták számolni, de 1965-ben műemléki védettség alá helyezték, majd 1980-ban helyreállították, és bemutatóhellyé alakították. Ma szépen helyreállított múzeum, és a gabona őrlésére képes. A terület hajdani számos vízimalma a gyors hegyi patak energiáját használta fel. Kőszegszerdahely határában, de közigazgatásilag már Velemhez tartozik.

Szent Vid-hegyi régészeti ásatások bemutatása címmel a Rákóczi u. 73. szám alatt fotókiállítás tekinthető meg.
Szelídgesztenye tematikus útvonal: Velem községben 10 állomáshely kialakításával tematikus útvonal jött létre. A rövid séta során a látogatók a helyi látványosságokat, kézműveseket és a helyi különlegességeket ismerhetik meg. Az október közepén megrendezésre kerülő Velemi Gesztenyeünnep az VMMIK és Velem község összefogásával az ősz (október) egyik legszebb szabadtéri rendezvénye lett. Gesztenyéhez kapcsolódó gasztronómiai különlegességek, népművészeti bemutatók, gyermekjátszók, táncos és nívós zenei programok várják a vendégeket.

Polgármesteri Hivatal: 94/563-380