Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark

Határtalan természet, ezeréves kultúra

Az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark országhatáron átnyúló natúrpark, ahol a közös célok egyesítették a száz éve határral szétválasztott hajdani Kőszegi járás településeit. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület az osztrák Naturpark Geschriebenstein-nel 25 éve dolgozik azon, hogy a natúrpark területén található természeti, kulturális és történelmi értékeket megőrizzünk és közkinccsé tegyük.

Határtalan természet...

A natúrpark területének egyik fontos vonzereje a szemet gyönyörködtető tájkép, melynek meghatározó eleme a Kőszegi-hegység: a natúrparkba bármely irányból belépő előtt feltárul. Az erdő borította hegyoldalakat a hegyalja ligetes gyümölcsösei és szőlőültetvényei szegélyezik, tájképet romboló mesterséges létesítménnyel csak elvétve lehet találkozni. Az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark területének magját a Kőszegi-hegység alkotja, mely a Közép-Alpok legmagasabb keleti nyúlványa. 150 éve még Vasvármegyén belül, a Borostyánkői-hegység kőszegi hegyvonulatának nevezték. Ma a hegység 2/3 része a Várak földjéhez, a mai Burgenlandhoz (Őrvidék), 1/3 része a mai Vas megyéhez tartozik.

A hegység sík hegygerince hosszan nyúlik el, kiemelkedő csúcsokkal /Óház 607m, Irány-hegy 661m, Kopasz-Kendig 708m, Kendig 725m, Hármashatár-hegy 724m, Írottkő 884m, majd Ausztriában folytatódik: GroßerHirschenstein (Nagy-Szarvaskő) 862m, Dreihotter 795m, Kleiner Hirschenstein (Kis-Szarvaskő) 836m, Hoher Stein 682m, Bremsberg 765m, Kleine Plischa 638m, Brotriegel 678m, Große Plischa 661m/. A Kárpát-medence felől rátekintve szigetként magasodik az enyhén lankás, sík tájban.

A későbbi korokban a hegységre rakódott rétegek lepusztulása miatt a környezetüknél régebbi kőzetek találhatók a felszínen, így a Kőszegi-hegység tektonikai ablak (a rohonci ablakcsoport része). A felgyűrődött hegység felszínét hegygerincek, mállási folyamatok során létrejött „kalapos” sziklák, mély, szurdokszerű patakvölgyek teszik változatossá.

A kőszeghegyaljai hegylábfelszínek kifutnak a patakok folyása és áradása által formált síkok felé, a Gyöngyös- és a Répce-síkra, ahol már a patakok kanyargó vize és a tavak a meghatározó elemei a tájnak. (Abért-tavak, kőszegi Csónakázó-tó, Csepregi Boldogasszony-tó és Bene-hegyi-tó és más kisebb tavak.)

... ezeréves kultúra

Az ide látogató több évezredes történelem nyomain kalandozhat a natúrparkban, hiszen itt található Közép-Európa egyik legismertebb régészeti lelőhelye, a velemi Szent Vid hegyen, amely a bronzkortól kezdve a vaskoron és Árpád-koron át, a mai napig használt szakrális hely. Várak és várromok, valamint kastélyok sorát járhatjuk végig, bepillantva a különböző történelmi korokba, kezdve Kőszeg mai is élő és lüktető középkori vár-városával, amelyet Magyarország ékszerdobozának is neveznek és az Írottkő Natúrpark központja.

A Szombathely felől érkező utazók a 87-es főút, illetve a Gyöngyös-patak mentén további hat natúrpark településsel találkozhatnak. Gencsapáti, Gyöngyösfalu és Lukácsháza községek több település egyesüléséből jöttek létre.

Gencsapáti erdeinek határában és a Máriaúton fekszik Szentkút búcsújáró és zarándokhely. A település őrzi népi hagyományait (gencsi táncok, pünkösdi betlehemes szokások), és erre épülő fesztiválokat tart.

Lukácsháza határában avar kori temetőt tártak fel, melynek régészeti emlékeit tablókon tekinthetjük meg. A község harangtornya a múlt században épült.

Gyöngyösfalu két templommal is büszkélkedhet, melyek csendesen húzódnak meg a Pösei szőlőhegy alatt. Egy helyi legendára épülve tanösvény is létesült.

Nemescsó történelmi múltja sok érdekességet rejt, már a kőkorszakból találhatunk itt leleteket, de a rómaiak is letelepedtek, a mai település határában a Borostyánkőút mentén római útállomás is működött. A község történetét, valamint az evangélikus egyház múltját és kincseit kiállításon ismerhetjük meg.

Kőszegpaty legfőbb látnivalója a Patthy-kastély (ma szociális otthon), melynek parkját hatalmas vadgesztenyefák teszik hangulatossá.
Pusztacsó a natúrpark csendes, nyugodt települése, Szent István királyunkról elnevezett temploma érdemel figyelmet.

A natúrpark keleti részének településeseit az ú.n. Alsó-erdő kapcsolja össze kerékpározható nyomvonalaival és turistaútjaival Kőszeg városával.

A Sopron felől érkezők Peresznyénél érik el a térséget. Peresznye, Horvátzsidány, Ólmod nemzetiségi települések, az 1532-es török hadjárat után Jurisics Miklós horvátországi jobbágyait telepítette ide. Horvát hagyományaikat, kultúrájukat, nyelvüket ma is őrzik a faluközösségek.

Kiszsidány és Kőszegfalva német nemzetiségű falvak. Kőszegfalva hagyományos farsangi mulatságairól ismert. Kiszsidány és Ólmod a térség legkisebb települései, de régi házaik, tiszta vízű forrásaik, a környező erdők igazán hangulatossá teszik a kis falvakat.

Tömördön található két kastély és egy földvár, emellett hazánk egyik fontos madárgyűrűző állomása, a Tömördi Madárvárta.

Csepreg városának határában több tó található, köztük a Bene-hegyi-tó mentén fekszik a Csepregi Szőlőhegy, mely a borvidék nyitott pincéivel hívogat.