Ólmod
Határában az Ólmodi-patak mellett 1985-ben, egy már korábban is nyilvántartott lelőhelyen, végzett ásatás során két kohóval dolgozó, a vasvári típusba tartozó, vasfeldolgozó műhely nyomaira bukkantak. Mellette a munkások gerendaházának alapjai és nagyobb mennyiségű vassalakot tartalmazó gödrök is előkerültek. A körülötte talált cserepek alapján működési idejét a 11-12. századra teszik.
Első okleveles említése 1397-ből maradt fenn Pleigrob formában. Egyes vélemények szerint azonban korábban Bajkának nevezték, amelyről 1225-ből maradt fenn az első írásos emlék. Más, korábbi vélekedés szerint egy Vigna Potoka nevű majorból alakult ki, mely név ugyanazon oklevélben található, amikor a borsmonostori cisztercita rend tulajdonában volt. Később a kőszegi vár uradalmának részeként, sorsa annak történetével egyezett. 1532-ben, Kőszeg ostroma idején a falut is elpusztították a portyázó törökök.
A lakosságot horvát és német anyanyelvű telepesekkel pótolták. 1695-ben Széchényi György érsek zálogba adta, ebből váltotta ki Esterházy Pál 1747-ben. 1850-ben azonban már csak 8 német lakosa volt a 224 horvát mellett. A lakosság nagyobb része ma is horvát nyelvűnek vallja magát. 1922-ben a trianoni békeszerződés alapján felállított Magyar-osztrák Határmegállapító Bizottság Ausztriának ítélte a községet. A Magyarországhoz tartozni akarását többször is kifejező települést következő év márciusában, egy osztrák-magyar csereegyezmény következtében, Rendek és Rőtfalva községeket elcserélték Ólmod és Szentpéterfa községekre, így maradt Magyarországon. A Trianonnal meghúzott új országhatár elvágta a községet a környező településektől, egyedül a Horvátzsidány felé menő úton lehetett megközelíteni. 1950-ig Sopron megye területén volt, azóta Vas megye közigazgatásához tartozik.
A Szent Márton római katolikus templom középkori eredetét egy, a hajó falában megtalált román kori ablak bizonyítja. 1772-ben építették át barokk stílusban, tornyát azonban csak 1840-ben emelték. Az egyhajós épület főhomlokzata előtt áll az órahelyes párkányú, sokszög alapú falazott gúlasisakos torony, amelyen két kicsi, félkör alakú ablakocska is látható. A sokszög oldalaival záródó szentélyhez északról sekrestye csatlakozik. Az egy szakaszból álló hajóját dongaboltozat fedi. A kórust 1925-ben építették, ott helyezték el 1876-ban, a szomszédos Borsmonostorból kapott orgonát. A főoltár Szent Márton képe mellett Szent Pál és Szent Péter fából faragott szobrai állnak, felette Szentháromság ábrázolás látható. A szószék hangvetőjén angyal szobor tartja a tízparancsolat tábláit, a mellvéd festménye a 18. század közepéből származik.
A „Gyökerek” horvát nemzetiségi kiállítás (Fő u. 25.) nyitva tartása:
- hétfő-péntek: 08.00-15.30, tel.: +36 30 630-5422
- szombat-vasárnap tel.: +36 30 650-7121
Ólmodi Gyöngyszemek
Közösségi összefogással kidolgozott natúrparki szemléletű élő értékeink Ólmodon - szakmai anyag.
Ólmodi Gyöngyszemek letöltése
Turizmus