Kőszegdoroszló

„Kőszeghegyalja kapujában”, Kőszegdoroszló község területén már a vaskorban éltek emberek. A Pogány-szőlőhegyen, mely napjainkban nagyszerű borkóstolók helyszíne, már a római korban is szőlőtermesztés folyt. Katolikus temploma nagyon régi, a reformáció idején evangélikus templom is épült. Kőszegdoroszló egyediségét építészetileg a 19. századból megmaradt polgári stílusú lakóházak és a míves kapuk adják.

Környéke már a kora vaskorban és a római korban is lakott terület volt, közelében kora vaskori csontvázas sírok és késővaskori kerámiatöredékek kerültek elő az ásatások folyamán. Határához tartozó Pogány nevű részen római kori emlékeket, közöttük a 19. század elején egy szép Bacchus-fejet találtak, mely a borivás római istenének feje. A Kőszeg várához tartozó falu nevét először Duruzlau (1279) formában örökítették meg. A Németújváriak után Károly Róbert tulajdonába került, majd a Garai-család birtokolta. 1907-ben módosult a falu neve. Megkülönböztetésül a Rába melletti, és a Bácskában lévő "Doroszlóktól" - a Kőszegdoroszló nevet kapta. Ezt megelőzően a települést Németdoroszlóként, illetve Deutschdorf néven is említették. A település mai képe is idézi a Kőszeghegyalja jellemző településszerkezetét, a templom körüli mag a patak két partjára épült utcasorban folytatódik.

	Kőszegdoroszló „Kőszeghegyalja kapuja...		A Pogány-szőlőhegyen már a rómaiak idején is szőlőtermesztés folyt.

A községhez tartozó, Pogány (korábbi falu) szőlőhegyen található néhány régi, egysejtű, boronafalú pince.
Az Írottkő Natúrpark természeti értékeit bemutató fotókiállítás a Faluházban található (Fő u. 7.).
A Szent Márton római katolikus templom Kőszeghegyalja legrégibb temploma. Keletelt szentélye az eredeti román stílusú templom ma is álló része. Keleti apró ablaka - mely csak kívülről nyitott - a román templomépítészet jellegzetes eleme. Valószínűleg a törökdúlásnak esett áldozatul az épület, mely az újjáépítés során már barokk jelleget öltött. A 15. században készítették a külső faldíszítést. A fríz töredéke - mely az ablakokat is körbefonta, sőt még a bélletoldalra is átfordult - az 1974-75-ben végzett renoválás során került felszínre. A patak partján álló templom 18. század második felében repedezni kezdett, majd a torony lassú dőlésnek indult nyugati irányban. Ezért építették hozzá a 19. század utolsó éveiben a két túlméretezett támasztópillért. A templom jelenlegi belső teréből főképpen a paraszt-barokk főoltár érdemel említést. A templom orgonáját Szombathelyen építették 1927-ben.
Evangélikus templom (Fő u. 60.): az 1792-ben elkészült imaházhoz 1839-ben tornyot építettek, majd az épületet 1861-ben Czikker Károly építésszel templommá alakították. 1909-ben a gyülekezet megerősödését követően 4 méterrel megmagasították a tornyot, megépítették a templom szentély-részét és a sekrestyét is. Ekkor került sor a templom értékes vörösfenyőből készült födémének kialakítására.

Polgármesteri Hivatal: 94/563-273

Kőszegdoroszlói Gyöngyszemek

Közösségi összefogással kidolgozott natúrparki szemléletű élő értékeink Kőszegdoroszlón - szakmai anyag.

Kőszegdoroszlói Gyöngyszemek letöltése