A natúrpark dióhéjban

Mi az a natúrpark?

A natúrpark valójában egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar... általában védett természeti területet, amely üdülési célokra is alkalmas.
A vidéki területek számos fejlesztési potenciált rejtenek magukban, amelyek a térség előrelépéséhez, jobb életkörülményekhez vezetnek, az ott lakó embereknek nagyobb esélyt adnak a jövőre nézve. A vidékfejlesztést több oldalról közelíthetjük meg, általában egy helyzetfeltárás szolgáltatja az alapot a fejlesztési elképzelések megfogalmazásához.

A vidékfejlesztés egy formája lehet az ún. natúrpark létrehozása.

Mit takar a natúrpark fogalom?

Az 1996/XXI., a területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. és módosításai korábban nem tartalmaztak a natúrparkra vonatkozóan semminemű fogalmat, beavatkozási típust, kialakítási szabályt, tehát a magyar területfejlesztésben ezt a fogalom nem szerepelt, csupán külföldi mintára, helyi kezdeményezésekre civil szervezetek formájában jöttek létre eddig Magyarországon. A fentiek miatt hiánypótló és örömteli, hogy a 2004. évi, a környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pontjában a következő definíció született a natúrpark fogalmára vonatkozóan:

Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre." A 16. § kimondja, hogy a miniszter "a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat.

Dr. Persányi Miklós Környezetvédelmi Miniszter szerint az 1996. évi LIII. törvény 4.§.p pontjában szereplő natúrpark definícióban szereplő feltételeknek és a 29/A. §-ban szereplő nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételeknek egyaránt megfeleltünk, ezért az Írottkő Natúrpark név használatához 2006.április 1-vel, hivatalosan is hozzájárult.

Tőlünk nyugatabbra azonban magas szinten szabályozott. Egy-egy terület natúrparkká minősítése is külön törvénnyel történik. Számuk, szervezettségük, állami támogatottságuk tekintetében a kontinensen Franciaország jár az élen, de számuk mára már Ausztriában is elérte a 30-at, és kormány- illetve tartományi támogatásban részesülnek.

A legfontosabb jellemzői:
• egységes kultúrtáj, egységes arculattal
• jelentős természeti értékekkel rendelkezik, általában tájvédelmi körzet területén fekszik
• a fenntartható fejlődés elvére építő komplex területfejlesztést valósít meg
• léte a települések és egyéb térségi szereplők közötti együttműködésből fakad
• működése során összhangot teremt a természetvédelem és a gazdasági tevékenység között
• a táj - elsősorban a természet szépsége által - a szelíd turizmusra, a pihenésre és üdülésre különösen alkalmas
• az üdülést, a pihenést szolgáló háttér-infrastruktúrával rendelkezik
• olyan jogi személyiségű szervezete van, amely a céloknak megfelelően egységesen tervezi, fejleszti, hasznosítja, gondozza, védi és irányítja azt
A natúrpark valójában egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra is alkalmas. A natúrparkok kultúrtáj egységek, amelyek a vidék kihasználásának kímélő formái. A táj ápolása által megtartják jellegüket, s egy speciális infrastruktúra kiépítésével (pl. túrautak, tanösvények, múzeumok stb.) a nagyközönség számára is nyitottakká válnak. Természetvédelmi területek, vagy azok részei, amelyek kiemelt mértékben alkalmasak a pihenésre, szabadidő eltöltésére, kikapcsolódásra és egy terület természeti és történelmi értékeinek bemutatására, és az ezekhez kapcsolódó ismeretek közvetítésére, és ahol megtalálhatóak a szakirányú információszolgáltatás és az értékek kezelésének feltételei.

A natúrpark céljai
értékvédelem: az egységes kultúrtáj megőrzése, a kulturális értékek megmentése
természetvédelem: élőhelyek, fajok stb. védelme, a táj gondozása, ápolása
környezetvédelem: környezeti káros hatások minimalizálása
vidékfejlesztés: társadalmi-gazdasági fejlesztés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával
• erdő-, mező-,és vízgazdálkodás (hagyományos természetbarát gazdálkodási módszerek és formák támogatása, a biogazdálkodás elterjesztése)
• kézműipar (a térségben honos kézműves mesterségek megőrzése)
• ipar (környezetkímélő technikák, tudás alapú vállalkozások)
turizmus (ökoturizmus, a környezettudatos turizmus támogatása, a pihenést, üdülést szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlesztése)
településfejlesztés (falvak megújítása)
környezeti nevelés kooperáció ösztönzése: együttműködések támogatása.