Kőszegszerdahely

A község már a tatárjárás előtt is piachely volt, a későbbiekben pedig a környék gazdasági központja lett. A falu temploma is állt már a 14. században, mely eredetileg román stílusú volt, a torony helyén pedig a római időkben őrhely állt. Kiemelt természeti értéke a Cák melletti erdőszakaszban található 120 év körüli, a magyarországi faóriások és famatuzsálemek között nyilvántartott növényóriás, az atlaszcédrus. A napjainkban működő termelői piac vonzó célpont a helyi ízek és kézműves termékek iránt érdeklődők számára.

A község területén már a késő vaskorban állt egy kelta település. A római korban a Völgy-dűlőben téglaégető kemencék működtek. Később is folyamatosan lakott volt, erre utal az itt talált népvándorláskori temető is, illetve egy római kori téglaégető kemencét is feltártak. A település első okleveles említése 1374-ből való, Zerdahely néven. Első említésekor már vásártartási joggal rendelkezett, ahol szerdai napokon tartották a vásárokat. Ebben az időben valószínűleg a környék gazdasági központja volt. A rohonci vár tartozéka volt a 16. századig. Egy érdekes adásvétel részeként 1528-ban Batthyány Ferenc adta át Nádasdy Tamásnak és Zalay Jánosnak. Azonban akkor ők sem voltak birtokában, mert a Sibrik-család kapta meg. 1616-tól egy részét újra a Batthyány-család birtokolta. 1898-ban kapta Kőszegszerdahely nevet, hogy meg lehessen különböztetni az ország számos Szerdahely nevű településétől.

A település környezetében értékes növényvilággal rendelkező védett láprétek találhatók. A Kőszegszerdahelyi rét és az Égeri dűlő színes növényvilága többnyire védett növényekből tevődik össze. Itt virágzik a széles levelű kosbor, az ujjas kosbor és a tarka nyúlfű is.

	A Kőszegszerdahelyi rét és az Égeri dűlő színes növényvilága többnyire védett növényekből tevődik össze.		A védett területen álló Eresztényi cédrus 120 év körüli fa.

Mindenszentek-templom: a római katolikus temploma középkori eredetű, erődített templom volt. 1757-ben már három oltára és fa szószéke is állt. A kerítés kapujának pilléreit barokk Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrai díszítik. Az 1975. évi restaurálás során román kori ablakok és a déli oldalon egy befalazott kapu került elő. A sekrestye felől egy kálvária jelenet ábrázolása vált láthatóvá. A középkori templomból maradt meg még a keresztelőmedence is. A templom sírboltja a Sibrik család temetkezőhelye.

Néprajzi kiállítás (Kossuth L. u. 5.): a Polgármesteri Hivatal épületében található kiállításon szereplő közel kétszáz tárgy kíván ízelítőt adni a kőszeghegyaljai nép 19-20. századi élet- és munkakörülményeiről, küzdelméről az életben maradásért és a máig megőrzött hagyományairól. A védett területen álló Eresztényi cédrus 120 év körüli fa, a Babó család birtokán kiemelt védelmet és megbecsülést élvez. Sok festőt és zeneszerzőt ihletett meg a természet magával ragadó szépsége. Az atlaszcédrus Kőszeg és Velem között található, az ún. Alsó-tervút mentén található esőházzal szemben, gyalogos lejárón jutunk a mintegy 200 méterre lévő Eresztény majorhoz, melynek udvarán, magánterületen áll a fa.

Polgármesteri Hivatal: 94/563-472

Kőszegszerdahelyi Gyöngyszemek

Közösségi összefogással kidolgozott natúrparki szemléletű élő értékeink Kőszegszerdahelyen - szakmai anyag.

Kőszegszerdahelyi Gyöngyszemek letöltése