Kőszegpaty

A település névadó tulajdonosa a Patthy-család volt, akik a 18. század elején, mai formájában barokk kastélyt építettek a faluban. A kastély, melynek parkját hatalmas gesztenyefák teszik vonzóvá, s hol egykoron gróf Festetics Imre is élt, napjainkban szociális otthonként funkcionál.

A több mint kétszáz lakosú község soros beépítésű utcája a templom környékén kiszélesedő. Határában újkőkori település nyomaira bukkantak, a római korból egy poharat, a 16. század elejéről pénzeket találtak. Első okleveles említése 1283-ból, Poth formában maradt fenn, de a 14. században a falu kettévált (1348. Kispoth; 1420. Nagypoth). A 19. század során összeépültek, majd közigazgatásilag is egyesítették őket. A 13. században IV. Bélától Csói Mochia comes kapta testvéreivel együtt. Az ő leszármazottaik a Patthy-család tagjai, akiknek birtokait a 18. században a Niczkyek szerezték meg. Két utca kereszteződésénél áll egy valószínűleg 18. századi, késő barokk stílusú, szépen faragott Szűz Mária-szobor.
A Patthy-kastély elődjét egyes vélemények szerint az 1600-as évek elején építették, 1710 körül alakították át, a Patthy-család megbízásából, a mai barokk formájában. A 18-19. században a Festetics család birtokában volt. A II. világháború után iskola, majd könyvkötő üzem működött benne. Az egyemeletes épület közel téglalap alaprajzú, de kétoldalt egy-egy keskenyebb résszel záródik. A főhomlokzatot osztópárkány tagolja és főpárkány zárja, középső része az emeleten kiemelt díszítésű. A manzárd tetőn látható ablakok közül a két szélső nagyobb és díszesebb, szögletes formájú, a többi ovális. Az udvari bejárat a homlokzat középtengelyében van, az oldalrizalitokat timpanonnal zárták le. A kastély belsejében mennyezeti stukkódíszeket, a földszinten boltozott helyiségeket találunk. 1991-ben egykori tulajdonosának Festetics Imrének emlékére táblát helyeztek el a főhomlokzaton. Ma szociális otthonnak ad helyet. A kastély parkját hatalmas gesztenyefák teszik hangulatossá, vonzóvá.

	A Szent Miklós katolikus templom.		A Patthy-kastély elődjét egyes vélemények szerint az 1600-as évek elején építették.

A kastélyban élt és alkotott gróf Festetics Imre (1762-1847) genetikus, az öröklődéstan törvényszerűségeinek kutatója, állatnemesítő. A kastély falán emléktáblája áll.

A Szent Miklós templom kőszószékét már a 17. század végén említették források. 1760-ban bővítették és átépítették, 1890-ben jelentősen átalakították: magasították a tornyot, új szentélyt emeltek és támpillérekkel erősítették meg a templomot. A diadalívet díszítő magyar szenteket Stefek Albin festette 1938-ban. Az utolsó nagyobb felújítása óta (1976) Závori Zoltán festményei gazdagítják a templomot. Az egyhajós épület homlokzata előtt álló tornyon, az órahelyes párkány felett sokszög alapú sisak látható. A korábbi főoltár Szent Miklós képét, amit Kugler János kőszegi festő készített és a sugarakkal és puttókkal díszített, érdekes ruházatú, kezében jogart tartó Szűz Mária szobrot szétválasztották. Az oltárt a szoborral a jobb, a képet a baloldalon helyezték el.

Polgármesteri Hivatal: 94/368-221